Járok Rám Szabott Utakon
Örökletes genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában, de ez sem biztos. Ami tény: a fiúk jóval gyakrabban betegszenek meg Perthes-kórban, mint a lányok. A kórfolyamat általában egyoldali, de nem ritka a kétoldaliság sem. Múló csípőízületi gyulladás Szerencsére nem minden csípő eredetű sántítás hátterében áll súlyos betegség. Sőt, Martin alább vázolt esete sokkal gyakoribb Bencéénél. Martin szintén óvodás. Csodálkozom kicsit, mikor megpillantom a rendelőben, hisz enyhe, hőemelkedéssel járó légúti hurut miatt előző nap is itt volt. Martin is az anyja karjában érkezik, s letéve a földre, bizony ő is sántít az egyik lábára. Azt sem szereti, ha a combját, csípőjét forgatom, hajlítgatom. Ám az ő esete mégis egészen más. Mint később kiderült, neki csak egy ártalmatlan, múló betegsége, úgynevezett átmeneti csípőízületi gyulladása van. Ebben a korban ez a betegség okozza a legtöbb csípő eredetű sántítást. A tünetekért a hurutos tüneteket kiváltó vírus a felelős. Ilyenkor a csípőízületi tokban átmenetileg több ízületi folyadék halmozódik fel, s ez váltja ki a fájdalmat, a mozgáskorlátozottságot.
Létrehozva: 2005. január 1. Módosítva: 2005. Olyan furcsán jár a gyerek. Mintha húzná az egyik lábát, egyik napról a másikra bicebóca lett. Mi lehet az oka? Lépten-nyomon felkéredzkedik a karomba, pedig a vasárnapi kiránduláson már olyan ügyesen és kitartóan bandukolt mellettem. Kérdeztem is, hogy fáj talán a lábacskád, picinyem? Mire buzgón bólogatott: "páj, páj". Ám ennél többet nem lehetett kihúzni belőle. Nincs más hátra, mennünk kell a doktor nénihez. A csöpp Kata apukájával érkezik a rendelésre. Alig másfél évével meglepően jó mozgású, kecses kis gazella. Beszélni még nemigen tud, egy-egy szavas közléseit azonban gazdag, árnyalt mimikával egészíti ki, tulajdonképpen remekül kifejez mindent, amit akar. Lelkesen benyargal - ám kétségkívül biceg egy kicsit. Katus cipőcskéje Sántaságának nem nehéz kideríteni az okát. Már az első ötletem azonnal bejön. Az első és legkézenfekvőbb gondolat ilyen esetben mindig a cipő! Hogy jó-e, nem töri-e a gyerek lábát. Vagy egyszerűen kinőtte. Nos, Katával az utóbbi történt.
Ám a tünetek alig egy hét alatt nyomtalanul elmúlnak. Addig viszont feküdni kell, és gyulladásgátló gyógyszereket, "pirineket" kell szedni. Osgood-Schlatter-betegség Sanyi tizenöt éves. Az utóbbi években előzékenyen beroggyantja a térdeit, ha állva megvizsgálom. A fiú ugyanis meglehetősen nagyra nőtt, pár centi választja el a két métertől (engem több). Versenyszerűen sportol: természetesen kosárlabdázik. Sántikálva jön be az ajtón, nagyon el van keseredve. Fáj a sípcsontja, meg is van duzzadva. Először csak az egyik oldalán érezte, de most már a másik lábában is megjelent a fájdalom. Már egy hete nem tud járni edzésre sem, és a térdelés is problémát okoz. Röntgenvizsgálatra küldöm, s annak eredménye alapján gyorsan fel lehet állítani a diagnózist: Osgood-Schlatter-betegség. Az Osgood-Schlatter-betegség tipikus módon sportoló kamaszoknál jelentkezik, s tulajdonképpen túlterhelés következménye. A hirtelen növekedés és az aktív sportolás együttes eredményeként a porc elválik a sípcsont felületéről, méghozzá a térdhez közeli domború szakaszon.
⚕ A Symptoma elsősorban az egészségügyi szakemberek által használt emlékeztető rendszer. A weboldal használatával Ön teljes mértékben megérti és elfogadja, hogy az oldal nem használható a döntéshozatalhoz használt diagnosztikai rendszerként. Egyáltalán nem használható egy egészségügyi szakember által felállított diagnózis helyettesítésére vagy felülírására. A végső diagnózist mindig egészségügyi szakembernek kell felállítania. Az ezen a honlapon megadott orvosi információk általános jellegűek, és nem helyettesíthetik egy egészségügyi szakember (pl. képzett orvos) tanácsát! Csak az internetről származó információkat NEM lehet és nem szabad orvosi vélemények kialakítására vagy nyújtására felhasználni, illetve más módon az orvosi gyakorlatba beültetni.
Speciális betétek, belső talpélemelők használatára, ortopédiai kezelésre inkább csak a súlyosabb vagy panaszokkal járó esetekben van szükség. Perthes-kór A hatéves Bencét ölben hozza anyukája a rendelőbe. Fáj a kisfiú egyik lába, sántít. "Tulajdonképpen már hetek óta nincs valami rendben Bencével. Reggelente vidáman ébred, szépen jön mellettem az óvodába, ám mire délután érte megyek, nyűgös, a karomba kéredzkedik, s ha mégis leteszem, olyan furcsa a járása. Mintha sántítana. Már nem megy az apjával sem focizni, mint régen, ellustult a gyerek. Mikor kérdezem, bizonytalan válaszokat ad. Hol itt fáj, hol ott, néha a térdére, máskor a combjára vagy a fenekére mutat. De mindig ugyanezen az oldalon. Lehet, hogy megütötte magát, csak nem emlékszik rá? " Megvizsgálom a kisfiút. A panaszolt oldalon nem áll rá a lábára, s mikor fektében próbálom forgatni a combját, fájdalmasan feljajdul. A dolog komolynak látszik, Bencét ortopédiai szakrendelésre küldöm. A kisfiút megröntgenezik, sőt egy különleges diagnosztikus eljárással, MRI berendezéssel is megvizsgálják.
A Perthes-kór lényege, hogy a combcsont epiphysisének vérellátása zavart szenved, aminek következtében az elhal, és a combcsont fejének deformálódása alakul ki. A vérellátási zavart leggyakrabban sérülés, trauma okozza, vagy valamely lázas betegséget követő, immunológiai alapon kialakuló ízületi hártya gyulladás. Fokozottan veszélyeztetettek azok a gyerekek, akiknél felső légúti hurutos megbetegedés után átmeneti csípőízület gyulladás alakul ki. Mik a leggyakoribb tünetek? Leggyakrabban a szülők, barátok, óvó nénik vagy tanárok észlelik a hetek, vagy hónapok óta fennálló sántítását vagy más jellegű furcsa járásmódját, amely nem folyamatos: egyszer észlelhető, egyszer nem. A gyermek fájdalmat jelezhet a csípőjében, a combjában vagy a térdében, de a fájdalom jelenléte nem törvényszerű. Ritkább esetben a gyermek heveny, nagyfokú csípőízületi fájdalmat érez, és ezért kerül az orvos látókörébe. A fizikális vizsgálat során az orvos különböző testhelyzetekben, eltérő mozdulatok végrehajtása közben megfigyeli a gyermek járását, mozgását.
Apukája ugyan csodálkozott, hogy ilyen gyorsan nő a kislány lába, hisz alig két-három hónapja, hogy megvették neki az ominózus cipőcskét. - Miért nem szóltál, Katus baba, hogy túl kicsi már ez a cipő? - fordul a csöppséghez. - Tipő, tipő - rikkangat boldogan Katus, s már nyargal is kifelé - kissé bicebócán - a szobából. A papa az ajtóból egy kicsit restelkedve visszanéz. Ha a gyerek lába gágog Panni már tízéves is elmúlt, mégsem szeret gyalogolni. Hamar elfárad, főleg, ha a városi betonon kell caplatnia, gyalogolnia. Ilyenkor előfordul, hogy hol az egyik, hol a másik térdét fájlalja, s bizony nemegyszer sántít is, mire hazaér. Panninak szépen fejlett lúdtalpa van, ráadásul pár kilóval többet is nyom a kelleténél. Nem szokott sokat mozogni, pláne sportolni, legszívesebben mindig otthon ülne a számítógép vagy a tévé előtt. A lúdtalp talán a leggyakoribb elváltozás, a felnőttek közül minden nyolcadiknál megtalálható. Pes planovalgus az orvosi neve, s a lényege, hogy a láb hosszanti boltozata lelapul, valamint a sarokcsont álló helyzetben befelé dől.
Sanyit megnyugtatom, hogy egész biztosan meg fog gyógyulni. A sportolást azonban néhány hónapra abba kell hagynia. Ezalatt az idő alatt a leszakadt porc ismét visszanő a sípcsonthoz. Feküdnie nem kell, iskolába járhat, de viseljen térdrögzítő kötést nappalra. Szóval sok mindentől főhet a fejünk, pontosabban sántíthat a gyerek. Egy biztos: ne várjunk - lássa a szakember! Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait