Járok Rám Szabott Utakon
Virtuálisan bebarangolhatóvá vált Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje című festménye. 3 dimenziós, virtuálisvalóság-filmet készített egy bristoli cég. Hieronymus Bosch (1450–1516) holland festő világhírű festményéből, a festő halálának 500. évfordulója alkalmából. A hat hónapnyi munkával készült filmben a néző egy hatalmas repülő hal hátán járhatja be a triptichon három részét, a Paradicsomot, a Gyönyörök kertjét és a Poklot – írja a BBC News. A filmet a festő halálának 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévre alkották. A John Durrant vezette Burrell Durrant Hifle (BDH) nevű vállalat számítógépes technológiával "vágta ki" a nagyméretű szárnyas oltárképen szereplő fákat, virágokat, fantasztikus állatokat, a szenvedő emberalakokat, majd animálták őket, háromdimenziós látványt adva a nézőnek, aki a virtuálisvalóság-élménnyel úgy érezheti, belekerült a festménybe. Bosch eredeti, fára festett olajképe a madridi Prado Múzeumban található, sérülékenysége miatt azonban nem szállíthatták el a festő szülővárosában, a hertogenbosch-i Észak-brabanti (Noordbrabants) Múzeumban február 13. és május 8. között rendezett kiállításra (Jheronimus Bosch – Visions of a Genius), az emlékév fő rendezvényére.
Ritkán látni olyan ismeretterjesztő filmet, amely felnőttként kezeli a nézőt – igazi felüdülés, ahogy A művészet templomai -sorozat legújabb epizódja kinyilatkoztatások helyett közös gondolkodásra invitálja a nézőt, így avatva be Hieronymus Bosch csodás festményének titkaiba. Kedvenc művészettörténeti sorozatunk, A művészet templomai ismét kellemes meglepetést okozott: ezúttal bebizonyította, hogy nemcsak múzeumról ( Vatikán múzeum), operaházról ( Milánói Scala) vagy kiállításról ( Leonardo da Vinci) lehet érdekes dokumentumfilmet készíteni, de akár egyetlen festményről is. Persze nem akármilyenről: az 500 éve elhunyt németalföldi festő, Hieronymus Bosch szárnyasoltárja, A gyönyörök kertje annyira rejtélyes és részletgazdag, hogy minden négyzetcentiméterén érdemes megpihennie a kamerának és a gondolkodóknak is. Kimeríthetetlen forrásnak bizonyul az értelmezők számára. Ez a hívogató gazdagság alattomos csapdákat is rejthetne magában, ám a film bámulatos ügyességgel kerüli ki őket – ez benne a legjobb.
Miquel Barceló, Cai Guo Giang, Isabel Muñóz és José Manuel Ballester színészek, művészek, Michael Onfray filozófus, Renée Fleming, William Christie, Ludovico Einaudi, Leonardo García Alarcón és Silvia Pérez Cruz zeneművészek, Albert Boadella drámaíró, John Elliot és Carmen Iglesias történészek, Sophie Swartz neurológus. A film a Pannonia Entertainment forgalmazásában, A művészet templomai című ismeretterjesztő mozifilm-sorozat következő részeként kerül bemutatásra.
© 2002-2020 Programmagazin Kiadó Kft. Szeptember 1-jétől látható a mozikban a Bosch: A gyönyörök kertje című spanyol ismeretterjesztő film, mely egy újabb lehetőség a Bosch-emlékév keretében, hogy megismerkedjünk a németalföldi festőművész munkáival. 2016-ban világszerte számos kiállítással és rendezvénnyel emlékeznek meg a különös és bizarr alakokkal teli, álomszerű festményeiről ismert németalföldi festőművész, Hieronymus Bosch halálának 500. évfordulójáról. Az évforduló alkalmából készült ismeretterjesztő film a rejtélyekkel övezett festő legismertebb művét, a madridi Prado Múzeum életmű-kiállításán bemutatott Gyönyörök kertjét állítja a középpontba. Bosch: A gyönyörök kertje - részlet A zavarba ejtően részletgazdag festményt "virtuális tárlatvezetés" keretében, látványos közeli felvételekkel tárja a nézők elé, miközben neves művészettörténészek, filozófusok, írók, zenészek, művészek osztják meg gondolataikat a műről és kultúrtörténeti hatásairól. Megkezdődött a Bosch-emlékév A Hieronymus Bosch hazahozott képeiből rendezett kiállítás megnyitójával kezdetét vette Hollandiában a németalföldi festő halálának 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév.
Nyolc éve a madridi Pradoban láttam az eredeti Bosch – A gyönyörök kertje című festményt egy társasutazás alkalmával. Már akkor megfogalmazódott bennem az a gondolat – fáradtan átrohanva a híres festmény előtt -, hogy milyen jó lenne, ha mindezt otthonról kényelmesen nézhetnénk, művészettörténészek magyarázatával. Még a legnagyobb képernyőjű TV sem adhatja azt az élvezetet, amit az Uránia mozi hatalmas vásznára vetített, a Pannonia Entertainment által két éve elindított ismeretterjesztő mozifilm-sorozat ezen darabja nyújtott. A fent említett társasút alkalmával jártunk az El Escorial királyi kolostorban is, ahová II. Fülöp megrendelésére ez a triptichon készült. Öröm volt újra látni ezeket a helyszíneket is. Hieronymus Bosch halálának 500. évfordulója kapcsán világszerte mozivásznon mutatják be a festő leghíresebb művét feldolgozó spanyol ismeretterjesztő filmet. A különös és bizarr alakokkal teli, álomszerű festményeiről ismert németalföldi festő, Hieronymus Bosch a művészettörténet talán legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett alakja.
Lian Duif, a Bosch500 elnevezésű fesztivál igazgatója szerint a film autentikus élményt nyújt a rajongóknak. A Gyönyörök kertjét bemutató különleges filmet a Google Cardboard virtuálisvalóság-szemüvegéhez, okostelefonra készítették, de tableten is megnézhető. A triptichon – a középkor kedvelt oltárképalakzata – tölgyfatáblára készült, az eredeti kereteket forgópántok rögzítik egymáshoz. A 11, 8 méterszer 6, 4 méteres alkotást három tábla alkotja: a középső tábla a földi gyönyörök kertje, a bal oldali tábla a paradicsom, a jobb oldali a pokol ábrázolása. Bosch 1500 táján fejezte be a képet. Ha a szárnyakat becsukják, a külső oldaluk alkotta kép Istent mutatja a világ teremtésekor: a buborékba zárt Föld fekete-fehér és lapos. Kinyitva sokkolóan hat a szemlélőre a színek gazdagsága.
Mert másnap vetettünk. Először egy hátast, mert elkezdtük kipucolni a gyökereket. Szar egy meló, de pár óra alatt a kert egyharmadát megtisztítottuk amennyire csak lehetett. Aztán jött a korai borsó elvetése, némi dughagyma, és mindezt lezárandó az eső. Így állunk most. Kert, ház, udvar, gondolkodom, hogy jelentkezem valahová egy klónozásos kísérletre tesztalanynak, hogy minden meglegyen. Amint a kert teljesen tiszta lesz, átadom a felügyeletét a felségemnek, én pedig visszatérek kicsiny, leendő otthonunk széttrancsírozásához. Lesz ott is örömködés, amikor felsikít a flex a falvágás miatt, és a még egyetlen álló, de megszűnő falat is ki kell bontani. Építési törmelék valakinek? Esetleg? Senki? Kár. Jó minőségű, beton is van benne. Jó cucc. Én megpróbáltam.
Nagy dilemmája Bosman nak, miképpen jöhetett létre ez a festmény. Mert oltárra tenni, merész dolog lett volna. (Valószínűleg csak kevesen gyönyörködtek a középső tábla emberi forgatagában. ) A gyönyörök kertje, brecht-dü Ugyanezek az emberek kerülnek a pokolra? Mert pokol kétségtelenül létezik. Bosch bizonyára a lét fájdalmas, visszataszító oldalát óhajtotta bemutatni a jobb oldali képpel. Azt, hogy a kettő egyidejűleg létezik, kiegészítik egymást. A kép ugyan most A gyönyörök kertje címet viseli, de sokféleképpen nevezték. 1593-ban így vették föl az Escorial leltárába: "una pintura de la variedad del Mundo" címmel. Vagyis a világ sokféleség ét érzékelteti a kép, még ha nagy szakadék van is a " változatok " között. A gyönyörök kertje, Pokol, Most képzeletben csukjuk össze a szárnyakat. Még szürke, ködös fény válik ki az árnyékból. Bosch a teremtés 3. napját ábrázolja. A táblák felső részén a következő felirat olvasható: " Ipse dixit et facta, ipse mandavit et creata sunt. " ( Mert amit ő mondott meglett, / és amit parancsolt, előállott. "
A film a festmény röntgen-elemzésének és restaurálásának bemutatásával bepillantást enged a Prado Múzeum kulisszái mögé is. A tüzetes vizsgálatok eredményeként számos eddig megválaszolatlan kérdésre fény derült a festmény 500 éve vita tárgyát képező keletkezésével és alkotójával kapcsolatban. A 90 perces ismeretterjesztő filmet szeptember 1-jétől, magyar felirattal láthatják a nézők. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és országszerte számos további helyszínen, a megyeszékhelyek többségén vetítik, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Filmek elevenítik fel az életet a kertekben, ahol számos társadalmi osztály tagjai keveredtek. Alex Werner, a kiállítás kurátora elmondta, hogy az efféle kertek népszerűsége vezetett oda, hogy londoni mintára számos más európai és észak-amerikai város is hasonlóakat létesített. Gyakran hívták őket Vauxhallnak, a brit főváros egyik leghíresebb parkja után. "A kertekben az urak és a hölgyek együtt korzóztak a kereskedőkkel, boltosokkal és prostituáltakkal" - tette hozzá. Dan Cruickshank brit történész szerint ekkor legalább 62 ezer prostituált végezte munkáját Londonban, vagyis a főváros minden ötödik nőnemű lakosa közéjük tartozott: többen voltak, mint a korabéli Európában bárhol.