Járok Rám Szabott Utakon
Európában óriási jelentősége van a hagyományok ápolásának, a hosszú évszázadok óta megtartott ünnepek "megülésének". Az európai országok közül utóbbi leginkább Spanyolországra jellemző.
Az ünnep eredete egészen 1885-ig nyúlik vissza, amikor az éppen regnáló liberális unió a nemzeti egység kifejezésének alkalmára keresett jeles napot. Mivel akkoriban a választás a korabeli Vilma hercegnő születésnapára esett, az ünnepet sokáig augusztus 31-én tartották. Az ünneplők jelentős része ezen a napon narancssárga színbe öltözik, narancssárga italokat fogyaszt, hasonló színű ruhát visel, és sok holland narancsságára festi a haját. Bár egyik sem hivatalos ünnep, két olyan ünnepnap is van Hollandiában, amely a második világháborúra emlékezik. Május 4-én a háború halottaira emlékeznek, május 5-e pedig a Felszabadulás Ünnepe. Hollandi másik kiemelkedően jelentős ünnepe a Prinsjesdag. Utóbbi alkalom a hollandoknál nagy múltra tekint vissza és nem más, mint a parlamenti ülésszak ünnepélyes nyitónapja. A Prinsjesdagot a hollandok minden szeptember harmadik keddjén ünneplik. A jeles nap nagy eseménye a királynő nagy figyelemmel kísért trónbeszéde, melyben felvázolja a kormány jövőre vonatkozó elképzeléseit.
A boltok, üzletek, állami hivatalok ilyenkor általában zárva tartanak, ráadásul olyan ünnepekkel is számolnunk kell, amelyek egy-egy spanyol régióra, esetleg városra jellemzőek. Az ibériai ország legtöbb jeles napja rendszerint nagyszabású táncos felvonulások, tűzijátékkal kísért hajnalig tartó mulatságok, álarcosbállal egybekötött fesztiválok formájában kerül megrendezésre. Kis túlzással azt mondhatjuk, nincs olyan nap Spanyolországban, amikor ne ünnepelnének valamilyen alkalmat. Ezeket rendszerint valamilyen szentnek vagy patrónusnak ajánlják és lehetnek egy naposak, vagy akár több hétig tartó ünnepek is. Akik január közepén látogatnak el az ibériai országba, azoknak érdemes megtekinteni a San Sebastiánban minden évben megrendezésre kerülő Tamborrada dobfesztivál t, amelyet a festői San Sebastiánban rendeznek meg. Február tipikusan a karneválok hónapja Spanyolországban, melyek közül a Santa Cruz de Tenerifén vagy a Cádizban rendezett karneválok a legjellegzetesebb események. A spanyol kultúra másik nagyszabású ünnepének a március hónapban megrendezésre kerülő valenciai Las Fallas számít, amelyet a spanyolok József napjához igazítanak.
Szent József ugyanis az asztalosmesterek védőszentje, akik hagyományosan ezen a napon pucolták ki műhelyeiket és égették el a felgyülemlett fatörmeléket. Ugyancsak márciusban ünneplik a spanyolok országszerte a Semana Santa elnevezésű szent hetet, amelyet egyházi körmenet is kísér szinte minden spanyol városban. Ezen a tipikus keresztény ünnepen a spanyol családok ünnepi öltözetben vonulnak az utcára, melynek során felelevenítik a középkori inkvizícióval összefüggő eseményeket. A Fiesta de San Isidro, vagyis Madrid városának ünnepe ugyan kissé háttérbe szorul az olyan nagy spanyol fiesták mellett, mint a fentebb már említett valenciai Fallas, mégis a főváros patrónusának, San Isidro de Labrador ünnepe csaknem egy hónapos programsorozatot jelent. Míg júniusban a spanyol Granadában, Toledóban, illetve a Kanári – szigeteken Isten Testének Ünnepét "ülik", a július és augusztus azok a hónapok, amikor bárhová néz az ember csak fesztivállal találkozik az országban. Spanyolországban augusztus 15-én ünneplik Mára Mennybemenetelét.
Ugyancsak augusztusban kerül sor a La Tomato nevű, Valenciában rendezett paradicsomfesztiválra. A karácsonyt Spanyolországban megelőzi az egyik legnagyobb decemberi ünnepként számon tartott jeles nap, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe.