Járok Rám Szabott Utakon
A tanult magatartásformák jellemzője a felejtés. Megszokás A megszokás (habituáció) a tanulás egyik legegyszerűbb típusa, amely az állatvilágban általánosan elterjedt, a központi idegrendszerrel rendelkező, egyszerűbb testszerveződésű állatokra (pl. laposférgek) is jellemző. Egy váratlan inger első alkalommal az állattájékozódó magatartását, vagy — ha nagyon erős az inger — menekülését váltja ki. Ha az ingerközömbös az állat számára, vagyis nincs káros vagy hasznos következménye, akkor az inger ismétlődésekor a válaszreakció egyre kisebb lesz, majd megszűnik. A megszokásbiológiai funkciója, hogy az állat elkerüli a környezet nagyszámú közömbös ingerére adott fölösleges reakciót, és az ebből adódó energiaveszteséget. A megszokásnál nem az állatkifáradásáról van szó, és ezt könnyű igazolni is. Ha az ismétlődő ingerek hatására csökkenő válaszreakció idején újfajta, szokatlan inger éri az állatot, akkor ismét nagy intenzitással jelentkezik a felderítő vagy menekülő magatartás. Társításos tanulás A társításos tanulás során különböző környezeti ingerek és öröklött magatartáselemek (taxisok, feltétlen reflexek, öröklött mozgáskombinációk) kapcsolódnak össze ideiglenesen, és alkotnak olyan rendszert, amely a fennmaradást szolgálja.
Az operáns kondicionálás során az élőlény megtanulja, hogy egy adott viselkedés egyedi következményekkel jár. Például a kutya megtanulja, hogy ha leül gazdája táplálékkal jutalmazza. Thordike és Skinner szinte Pavlovval egy időben végezték kísérleteiket és írták le az operáns kondicionálás alapelveit. Thorndike effektus-törvénye alapján azok a viselkedések, amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ, később sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg, mint azok amelyeket negatív megerősítés (büntetés) követ. A kísérlet leírása "A skinneri kísérletben egy éhes állatot (általában patkányt vagy galambot) helyeznek egy dobozba, amelyet népszerű nevén "Skinner-box"-nak neveznek. A doboz belseje teljesen csupasz, kivéve egy kiálló pedált, amely alatt egy etetőtál van. A pedál felett egy kis fény kapcsolható be a kísérletvezető által. Egyedül hagyva a dobozban, a patkány körbejár, explorál. Esetleg megnézi a pedált, és megnyomja. A pedálnyomás gyakoriságának alapszintje a kezdeti pedálnyomási gyakoriság.
A tanult magatartásformák kialakulásának többsége nem kötődik egy bizonyos életkorhoz, hanem az állat bármelyik életszakaszában létrejöhet. A tapasztalatszerzés egyik legegyszerűbb formája a megszokás. Ezen keresztül az állat tulajdonképpen azt tanulja meg, hogy milyen ingerekre ne válaszoljon. Minden hirtelen mozgó tárgy, látható vagy hallható új inger az állatban védekező viselkedést vált ki. Az állat a környezetéből ismételten fellépő, sem jó sem rossz következményekkel nem járó ingereket úgy megszokja, hogy azokra egy idő után már egyáltalán nem válaszol. A reflex kialakulásának alapvető feltétele hogy ingen gyakoroljon hatást az állatra, amihez mindig ugyan az a megszokott hatás társul. Ezért is nevezték el feltételes reflexnek (pl. Pavlov kutya-csengő kísérlete). A feltételes reflexeken keresztül tanulja meg pl. az állat természetes környezetének bizonyos ingereit (szag) összekötni a zsákmány vagy az ellenség közeledésével. Bonyolultabb tanulást jelent az aktív cselekvés útján történő tapasztalatszerzés.
Amikor el�sz�r tal�lkoztak meztelen csig�kkal, akkor a partr�l sz�rmaz� n�st�nyek ut�dai boldog nyelvny�jtogat�s ut�n elfogyasztott�k a meztelen csig�kat, m�g a t�bbi fiatal k�gy� egy szagminta ut�n elh�z�dott a t�pl�l�kt�l. A p�roztat�si k�s�rletek sor�n kider�lt, hogy a meztelen csig�k elfogyaszt�sa a recessz�v jelleg. Ez ut�n m�r csak n�mi �kol�giai ismeretek kellettek annak meg�rt�s�hez, hogy a term�szetes szelekci� �tj�n hogyan alakult ki ez a genetikai k�l�nbs�g a popul�ci�k k�z�tt. A magyar�zat, hogy a sz�razf�ld belsej�ben nagyon sok pi�ca is �l, m�rpedig a pi�c�k �s a meztelen csig�k nagyon hasonl�ak a k�gy�k sz�m�ra, azonban a pi�c�k elfogyaszt�sa vesz�lyes. �gy a parti ter�leteken a meztelen csig�k elfogyaszt�sa nagyon kedvez� evol�ci�s szempontb�l �s nem volt szelekci�s nyom�s azokra a recessz�v all�lekre, amelyek ezt lehet�v� tett�k, �gy elterjedtek a partmenti popul�ci�kban. R�g�ta ismert volt a m�zel� m�hek k�t k�l�nb�z� csoportja, a higi�nikusok �s a nem-higi�nikusok. Az el�bbi csoport a beteg b�bok m�hsejtjeit nagyon szab�lyos m�don felnyitja �s a fert�z�tt b�bot elt�vol�tja, m�g a m�sik �gyet sem vet r�.