Járok Rám Szabott Utakon
A szakmai indokok – a forgalomáramlás nagysága és a meglévő főút kapacitása közötti feszültség mérete – sem elhanyagolhatóak, de a politika is így akarta. Az amúgy is Szerbia - és Belgrád -központú Jugoszlávia az autópálya -építésekkel csak tovább erősítette a központi területek súlyát. Az 1970-es években aztán elkészült a tagköztársaságok székhelyeit összekötő sztráda, sőt az építkezés Niš -en át Leskovacig folytatódott. Az észak - déli kapcsolat is egyre erősödött a szocializmus gyengülésével, így már az 1980-as években megépítették a Belgrád – Újvidék – Topolya autópályát. Ez az autópálya azonban csak félpályás volt, és – noha sehol sem voltak szintbeli kereszteződések – a szakemberek az ilyen utat inkább autóútnak hívják. A jugoszláv polgárháború első éveiben folytatódott a beruházás, így sikerült még átadni a Topolya – Szabadka – Horgos részt, de a magyar – szerb határig már nem jutottak el. Pedig a magyar oldalon már elkészült a Hegyeshalom – Győr – Budapest – Kecskemét – Szeged – Röszke határtól határig terjedő szakasz, így már autópályán lehet elérni a szaloniki és isztambuli kikötőket, illetve a Boszporuszt Közép- és Nyugat-Európából.
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! A1-es autópálya Úttípus autópálya Része ennek E75 Útfenntartó Putevi Srbije Hossza elkészült 587 km épül 0 km tervezett 0 km Ország Szerbia Tartományok Belgrád; Vajdaság: Szerémségi körzet, Dél-bácskai körzet, Észak-bácskai körzet Az út eleje Preševo Az út vége Horgos Időzóna CET ( UTC +1) Lásd még Szerbia autópályái A Wikimédia Commons tartalmaz A1-es autópálya témájú médiaállományokat. A szerbiai A1-es autópálya ( szerbül Аутопут A1 / Autoput A1) a szerb-észak-macedón határtól Presevón, Nišen, Belgrádon és a vajdasági Újvidéken keresztül jut el Horgosig, a szerb-magyar határig. Az E75-ös európai út és a X. európai korridor része. Története [ szerkesztés] A sokáig félkész Horgos - Újvidék szakasz befejezését előbb koncesszióban tervezték, [1] majd világbanki hitelből fogtak neki. A Békova és Nagyfény, valamint a Szőreg és Újvidék közötti útvonal 2009 -ben készült el.
A legfontosabbakat a TEN-hálózatba egységesítették. A TEN (Trans-European Networks, azaz transzeurópai hálózatok) célja, hogy a közlekedési, energiaszállítási és távközlési hálózatok koordinációja révén segítse a gazdaság működését. A közlekedéspolitika így a közös piac megvalósításának eszközeként jelenik meg a TEN-t összefoglaló maastrichti szerződésben. A nizzai szerződés pedig már külön, nevesítve is kitér a transzeurópai hálózatokra. Finanszírozása: Közösségi (központi költségvetés, Európai Befektetési Bank kedvezményes kölcsönei) Érintett államok Magántőkét is be lehet vonni. A volt Jugoszláviát, illetve a délszláv állam helyén létrejött köztársaságokat elsősorban egy nyugat-keleti irányú, E70 -esként számozott Xa jelű korridor és egy észak-déli irányú, E75 -ös Xb jelű út érinti. A Nyugattal meglévő kapcsolatok és a saját érdekek is azt kívánták Belgrádtól, hogy először a nyugat - keleti irányú, ( Grác)– Maribor – Ljubljana – Zágráb – Belgrád szakasz készüljön el. Elsősorban a Belgrádba bevezető és a fővárost elkerülő utak számítottak kiemelt területeknek.
A Horgos és Békova közti szakaszt 2011 -ben adták át. [2] 2011. október 3 -án adták át az új béskai autópályahidat a Duna fölött. [3] [4] 2016. április 11-én adták át az 5, 6 km-es Grabovnica–Grdelica szakaszt.
Ehhez Jugoszlávia már az 1970-es években részesült nyugati segítségben. Semlegessége, illetve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában (KGST) betöltött csupán megfigyelői státusa miatt az Európai Újjáépítési és Beruházási Banktól ( EBRD) és az Európai Beruházási Banktól ( EBB) is kapott anyagi támogatást gyorsforgalmi hálózatának terveihez. Természetesen az akkori Európai Gazdasági Közösség, vagyis a Közös Piac sem érdek nélkül támogatta Tito országának elképzeléseit: a nyugat számára Jugoszlávia stratégiai fontosságú volt, mert rajta keresztül lehetett eljutni – kikerülve a szovjet tömböt – a Közel-Keletre. Ahhoz, hogy tisztábban lássuk, miért ott és úgy építették a gyorsforgalmi utakat, ahol és ahogy építették, még valamivel meg kell ismerkednünk: az úgynevezett összeurópai (páneurópai) folyosókkal vagy korridorokkal. Ezek az útvonalak azért jöttek létre, hogy a nemzetközi áruk, személyek, szolgáltatások mozgását segítsék, ezért ezen útvonalak elsőbbséget élveznek mind építésben, mind fenntartásban a többi helyi vagy regionális útszakaszhoz képest.