Járok Rám Szabott Utakon
A gyerekekhez szólnak Meserádió sorozatának lemezei, néhány éve teljes egész estés színpadi zenét írt Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéhez. 2001 óta az Amadinda Ütőegyüttessel együtt búcsúztatja az évet nagyszabású "házibuli" keretében a Zeneakadémián. Kezdeményezésére első alkalommal 2008-ban a Sziget fesztivál "mínusz egyedik napján" tartották a Magyar Dal Napját, később ez a rendezvény szeptember 2. vasárnapjára tevődött át. 2004-2010 között a Megasztár televíziós tehetségkutató verseny zsűrijének tagja volt. Presser Gábor a nyilvánosságot önmagáért nem kedveli, dalait és zenéjét tartja fontosnak. Kimagasló zenészi és zeneszerzői tevékenysége révén a modern magyar rockzene történetének egyik megkerülhetetlen, legendás alakja. Saját bevallása szerint "azt, hogy ki mennyit ér önmagának és másoknak, az elvégzett munkái, az eredményei határozzák meg". Tevékenységét számtalan kitüntetéssel ismerték el: 1995 után 1999-ben életművéért kapta meg a Huszka Jenő-díjat, 1977-ben (a rockműfaj kiválóságai közül elsőként) Erkel Ferenc-díjat vehetett át, 1990-ben érdemes művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével jutalmazták.
Exkluzív interjút adott a 95. 8 Sláger FM műsorvezetőjének, Abaházi Csabának Presser Gábor, aki nemcsak arról mesélt, miként készül májusi nagykoncertjére, de magánéletéről is elárult néhány titkot. Presser Gábor exkluzív interjút adott Abaházi Csabának, akihez régi, baráti viszony fűzi. "Szomorú, de sajnos igaz, hogy egy darabig kimaradt az LGT az életemből. Amikor tizenévesen koncertekre kezdtem járni, még más volt az érdeklődési köröm. Mire megértettem és egyúttal meg is értem az LGT zenéjére, addigra a zenekar már nem volt aktív. Egy utolsó nagykoncertjük főpróbájára – amikor jónéhány vendégelőadóval léptek színpadra – sikerült bejutnom, így azt az első sorból nézhettem végig. Fantasztikus élmény volt, ugyanakkor, ha időutazhatnék azt kívánnám, hogy bárcsak visszamehetnék az időben, amikor még az eredeti felállásban zenélt a formáció" – mondta Abaházi Csaba, aki rendkívül örül annak, hogy Presser Gábor ragaszkodott hozzá, hogy a nagyinterjút a Sláger Reggel műsorvezetője készítse el vele.
Május 27-én lesz hetvenéves Presser Gábor Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, előadóművész, számtalan nagy sláger és musical komponistája. Szülei baromfikereskedők voltak a Klauzál téri vásárcsarnokban, iskola után ő is ki-kijárt segíteni nekik. Négyéves kora óta zongorázik, Antal Imre is tanította, aki megjósolta, hogy nagy művész lesz belőle. Dob utcai házukban fölöttük élt Seress Rezső, a Szomorú vasárnap komponistája, aki lemezeket és kottákat mutatott neki. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt, közben a Kapás utcai tánciskolában órabérért zongorázott. Hamar letett a zongoraművészi pályáról, inkább zongorakísérő akart lenni. A Magyarországra is elemi erővel betörő beatzene őt is magával ragadta, elkezdett dalokat írni. Tizenkilenc éves korában konzervatóriumi évfolyamtársa, Mihály Tamás vitte el az Omega együtteshez, melynek zeneszerzője lett, a második Táncdalfesztiválon ő kapta a hangszerelői díjat Zalatnay Sarolta Nem várok holnapig című daláért. Néhány hónapig a Scampolo együttesben játszott, majd 1968-tól az Omega "teljes jogú" tagja lett.
A magyar rockzene megteremtésében, majd megújításában betöltött meghatározó szerepéért, igényes zeneszerzői tevékenységéért és előadóművészetéért 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2004-ben Prima Primissima díjat kapott. Presser Gábor 1507. koncertjét október 7-én tartja az Arénában. Forrás: MTI Lead: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A legendás zenész 1967 óta szerves része a hazai és a nemzetközi zenei életnek. Legenda Egész generációk nőttek fel a magyar zenei színtér egyik legismertebb együttese, az LGT legendás slágerein, és a dalok ma is meghatározó szerepet töltenek be az idősebbek és fiatalabbak életében egyaránt. A zenekar egyik alapítótagja, Presser Gábor ritkán beszél érzelmeiről, ám most kivételt tett és felidézte az elmúlt 50 év legendás pillanatait, és az örömteli percek mellett szívfacsaró emlékek is előtörtek a Kossuth-díjas hírességből. Lapozz tovább! Oldalak Hirdetés
Ő volt az első három Omega-album első számú zeneszerzője, néhány dalát maga énekelte: Trombitás Frédi, Tízezer lépés, 1958-as boogie-woogie klubban. Legismertebb számai ebből az időszakból: Ha én szél lehetnék, Petróleumlámpa, Régi csibészek, Ballada a fegyverkovács fiáról és a Gyöngyhajú lány, melyet a Scorpions White Dove címmel dolgozott fel. Az 1969-ben született dalból Kanye West amerikai rapsztár 2013-as albumán a szerzők engedélye nélkül használt fel másfél percet, amiért Presser és a szöveget író Adamis Anna beperelték, a jogvita peren kívüli megállapodással zárult. Presser Gábor 1971-ben Barta Tamás gitárossal, Frenreisz Károly basszusgitárossal és Laux József dobossal megalakította az első magyar "szupergrupot", a Locomotiv GT -t. Az együttesre külföldön is felfigyeltek, koncerteztek Angliában és az Egyesült Államokban is, idővel a tagcserék nyomán csak ő maradt az eredeti felállásból. 1974-ben Bartához és Lauxhoz hasonlóan ő is Amerikában maradhatott volna, remek szerződést kapott filmzenék komponálására, de főleg családja miatt hazajött.
2019. dec 12. 11:29 Presser Gábor Abaházi Csaba Interjú lgt Presser Gábor és Abaházi Csaba 4 Exkluzív interjút adott a 95. 8 Sláger FM műsorvezetőjének, Abaházi Csabának Presser Gábor, aki nemcsak arról mesélt, miként készül májusi nagykoncertjére, de a magánéletéről is elárult néhány titkot. Presser Gábor exkluzív interjút adott Abaházi Csabának, akihez régi, baráti viszony fűzi. "Szomorú, de sajnos igaz, hogy egy darabig kimaradt az LGT az életemből. Amikor tizenévesen koncertekre kezdtem járni, még más volt az érdeklődési köröm. Mire megértettem és egyúttal meg is értem az LGT zenéjére, addigra a zenekar már nem volt aktív. Egy utolsó nagykoncertjük főpróbájára – amikor jó néhány vendégelőadóval léptek színpadra – sikerült bejutnom, így azt az első sorból nézhettem végig. Fantasztikus élmény volt, ugyanakkor, ha időutazhatnék, azt kívánnám, hogy bár csak visszamehetnék az időben, amikor még az eredeti felállásban zenélt a formáció" – mondta Abaházi Csaba, aki rendkívül örül annak, hogy Presser Gábor ragaszkodott hozzá, hogy a nagyinterjút a Sláger Reggel műsorvezetője készítse el vele.
Forrás: Instagram/Abaházi Csaba "Presser Gábor egy ikon, egy legenda, a ma élő könnyűzenészek közül a legkomolyabb. Minden dalának elképesztő mondanivalója van. Ő a bizonyíték arra, hogy nem elég, ha egy dallam jó, nem elég, ha egy zene jól szól. Ha az magyarul csendül fel, akkor annak kell, hogy legyen mondanivalója. Náluk ez minden dalra igaz. Óriási megtiszteltetés, hogy egy ilyen zenei óriás ragaszkodik a személyemhez, ha interjúról van szó" – tette hozzá a műsorvezető, akivel számtalan kulisszatitkot osztotta meg az életéről Presser Gábor. A Presser Gáborral készült exkluzív interjút csütörtökön 20:00-tól hallhatják a Sláger FM-en. Forrás: Spotlight Media "Leültünk és beszélgettünk egy jót. Kezdetben azt hittem, hogy több dolgot is elárul majd a május 8-án, 9-én megrendezésre kerülő nagykoncertje kapcsán. De erről derült ki a legkevesebb! Viszont kendőzetlen őszinteséggel mesélt arról, hogyan telnek a hétköznapjai, hogyan alkot és kicsit nosztalgiáztunk is nemcsak a szép, de a nehéz pillanatokról is" – mondta Abaházi Csaba, akinek Presser Gáborral készült exkluzív interjúját csütörtökön 20:00-tól hallhatják a Sláger FM-en.
1973-ban született Déry Tibor kisregénye alapján a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, 1975-ben mutatták be a Harmincéves vagyok, két évvel később a Fejes Endre regénye nyomán született Jó estét nyár, jó estét szerelem című musicalt. Dalai ma is élnek a köztudatban, valószínűleg mindenki ismeri például a Miénk itt a tér, a Ringasd el magad, a Neked írom a dalt vagy a Szólj rám, ha hangosan énekelek című szerzeményét. 1978 óta a budapesti Vígszínház zenei vezetője, ahol önálló dalesteket ad, harminc éve megy teltházzal az általa komponált A padlás című "félig mese, félig musical", s húsz éve mutatták be a Szent István körút 14. című zenés darabját. Ő írta az Operaházban 1982-ben premierre vitt A próba című balett zenéjét, ő vitte sikerre Dés László Nagy utazás című dalát a Sose halunk meg című filmben. Több mint 30 filmhez szerzett zenét. 1994-ben jelent meg szólólemeze Csak dalok címmel, ezt követte a Kis történetek, az Angyalok és emberek, a T12enkettő, a Rutinglitang, s több válogatásalbumot is kiadott.