Járok Rám Szabott Utakon
2019. július 1., hétfő 10:47 Szerző: Dr. Faragó Máté Itt a nyár, ezzel pedig kezdődik a nyári szabadságolások időszaka. A munkavállalók többsége ekkorra időzíti éves szabadságának felhasználását, ezért különösen fontos tisztázni, hogy pontosan milyen szabályok szerint használható fel a szabadság, nehogy kellemetlen meglepetések érjék a munkavállalót. Ki adja ki a szabadságot? Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a szabadságot a munkavállaló "veszi ki. " Ezzel szemben a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki oly módon, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közli. Amint látható, nem a munkavállaló határozza meg a szabadságának időpontját, hanem a munkáltató dönt róla (habár a gyakorlatban többnyire a munkavállaló az általa választott időpontban mehet el szabadságra). Azonban az Mt. a munkavállaló számára is ad némi mozgásteret, erre szolgál az ún. hét napos szabály. A "hét napos" és a "tizennégy napos" szabály A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni azzal, hogy a munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
Kollektív szerződés esetén a következő év június 30-ig. Továbbá, ha a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tudja kivenni a szabadságát, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül is történhet a szabadság kiadása. Ha a munkavállaló akadályoztatása egybefüggően 183 nap, vagy azt meghaladja, akkor - a nyáron módosult Munka törvénykönyve szerint - a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül is kiadhatja a szabadságot. Az alapszabadság egynegyedének kiadása a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell, hogy történjen. A munkavállaló a szabadság ezen részének kiadását a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni. Ez alól kivétel a munkaviszony első 3 hónapja, amikor a munkáltató nem köteles az éves szabadságkeret időarányos részét kiadni. A munkavállaló azonban a három hónap után akkor is szabadon rendelkezhet szabadságának negyedével, ha a próbaidőt6 hónapban kötötték ki, A szabadságot kettőnél több részletben korábban csak a munkavállaló kérésére lehetett kiadni, a Munka törvénykönyvének módosítása óta azonban már kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot.
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell, hogy ő is előre tudjon tervezni – mutatott rá a D. JogSzerviz szakértője. A szabadságot nem lehet megváltani Fontos, hogy a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve, a szabadságot nem lehet megváltani, azt mindenképpen ki kell adni a munkavállaló részére. Főszabály szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Amennyiben a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Abban az esetben, ha a szabadságot, a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett időben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül mindenképpen ki kell adni. A Munka törvénykönyve rendelkezései A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. Bizonyos munkakörökben; a föld alatt állandó jelleggel, vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár. Az a munkavállaló, akinél a rehabilitációs szakértői szerv 50 százalékos, vagy e fölötti mértékű egészségkárosodást állapított meg, fogyatékossági támogatásra jogosult, annak pedig, aki vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár. Nyári szabadság – Ki dönt róla? Az adott évre eső szabadságot ugyanabban az évben, a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló a naptári évben egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól.
Az illetőnek ezért egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik (ez 2020-ban 7. 710, -Ft havonta). A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe. Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra! IDŐPONTOT FOGLALOK
Mentés Közismert tény, hogy a munkavállalókat a munkaviszonyban töltött naptári évenként rendes szabadság (alap- és pótszabadság) illeti meg. Az ezzel kapcsolatos szabályokat azonban sokan nem teljes körűen ismerik, vagy nem a szabályoknak megfelelően alkalmazzák. Körbejártuk a szabadság kiadásának szabályait. Szabadság témában írt frissebb bejegyzésünket itt olvashatja>> Milyen esetekben jár a szabadság? Fontos szabály, hogy a munkavállalót munkaviszonya után szabadság illeti meg, abban az esetben is, ha a munkavállalót a munkáltató nem teljes munkaidőbenalkalmazza. A munkaviszony szünetelésének idejére alapesetben nem jár szabadság. Ez alól azonban – mint mindig –van kivétel – a keresőképtelenséget okozó betegségtartam, a szülési szabadság, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára (a Munka törvénykönyvének 2011. júliusi változása előtt ez az időtartam még 1 év volt). Szabadság abban az esetben is jár, ha a munkavállaló 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságon van.