Járok Rám Szabott Utakon
Az emberi test hőmérséklete nem állandó, egyéni adottságok, körülmények szerint is változik, az pedig, ha kilép a normál tartományból, többféle betegség, fertőzés, mérgezés, stb. jele, velejárója lehet. Az emberi test normális hőmérséklete a 36-37 Celsius fok közötti tartomány. Ha ezt meghaladja, 37-37, 5°C között hőemelkedésnek, 37, 5-39°C között mérsékelt, közepes láznak (pyrexia) minősül, 39-40°C már magas lázként, 40 fok felett pedig igen magas lázként (hiperpirexia) tartják számon. Rendellenesség a túl alacsony testhőmérséklet is: 36 Celsius fok alatt hipotermiáról beszélünk. A testhőmérséklet emelkedéséről a szervezet védekező reakciójának részeként a központi idegrendszer gondoskodik: fertőzés, veszély esetén a hipotalamusz aktiválja az immunrendszert, fokozza az immunműködést, amelyben nő a fehérvérsejtek, antitestek száma. A láz segít leküzdeni a kórokozókat, így egészen addig hasznos, amíg nem veszélyezteti a a test saját fehérjéinek normál működését is. A testhőmérséklet emelkedésének fizikai tünetei is vannak: a bőr hajszálerei és pórusai összehúzódnak, a bőr felszíne "lúdbőrös" lesz, az izzadás, vele a hőleadás csökken, a vázizmok remegése, borzongás, hidegrázás kezdődhet, ami szintén a hőtermeléshez járul hozzá.
Magasabb láz esetén a beteg bőre kipirul, a vérkeringése gyorsul, a pulzusa szaporább lesz. A láz elmúltával vagy a lázcsillapítás nyomán a szokott testhőmérséklet fokozatosan áll helyre: a hajszálerek kitágulnak, a bőr kipirul, fokozott izzadás segíti a nagyobb hőleadást. Meddig hasznos a láz? A magasabb testhőmérsékleten hatékonyabb a szervezet immunvédelme, mivel a fehérvérsejtek gyorsabban szaporodnak ilyenkor, a kórokozóknak viszont nem kedvez a lázas állapot. A szakemberek között régi vita, meddig lehet jótékonynak, illetve ártalmasnak tekinteni a lázat, és mikortól szükséges annak csillapítása. A Pediatrics című szakfolyóiratban amerikai gyermekgyógyászok azt hangsúlyozzák, hogy a láz önmagában nem betegség, hanem mechanizmus, amely segít a fertőzés elleni küzdelemben, csökkentheti a vírusok és baktériumok szaporodását, és segítheti a védekezéshez fontos immunsejtek termelődését a szervezetben. A 38 Celsius-fok alatti testhőmérséklet gyerekeknél nem számít láznak, az ennél magasabb láz csillapítását a vény nélkül kapható acetaminofen vagy ibuprofen hatóanyaggal javasolják.
Ezt is rosszul tudod… Ha száz embert megkérdezünk arról, hány foktól beszélhetünk hőemelkedésről – kilencvenkilencen szinte kapásból rávágják: 37. Pedig, a hőmérő skáláján piros színnel jelölt érték korántsem biztos, hogy kóros! Nagy általánosságban igaz, hogy az emberi testhőmérséklet 36. 3 és 37. 4 C fok között abszolút normálisnak mondható. Ez természetesen a hónaljban mért értéket jelenti, köztudott ugyanis, hogy a szájüregben, vagy végbélben mért hő esetén a normál érték ennél kb. fél fokkal magasabb (ez utóbbi módszert használják pl. kis csecsemők testhőjének megállapítására). Mi is az a láz? Különböző behatásokra (leggyakrabban fertőzés kapcsán) a szervezetben felszabaduló ún. mediátor (hírvivő) molekulák mintegy "átállítják" a központi idegrendszer által vezérelt "termosztátunkat" egy magasabb értékre, s a megemelt értékhez testünk is alkalmazkodik: borzongás, libabőr jelentkezik. Eredményes lázcsillapatás esetén a termosztát "visszaállítódik" eredeti értékére, s ennek következtében fokozódik a hőleadás, ereink kitágulnak, izzadni kezdünk.
Mi számít láznak és miért veszélyes a láz? Hogy ez az ún. normál érték kinél mennyi, az egyénenként változik. Van, akinek a normál testhőmérséklete 37, 3 C, míg másnál ez már a láz előszobája, más néven hőemelkedés. Forró nyári napokon előfordulhat, hogy a nagy meleg miatt a normál testhőmérsékletünk kissé megemelkedik – ez jellemzőbben kisebb gyermekeknél fordul elő, akiknek még nem olyan fejlett a testhőt szabályozó rendszerük. A belső hő emelkedése azért lehet veszélyes, mert az adott szervezet nem ehhez van szokva, s a megváltozott hőmérséklet terhelheti a keringést, a légzést. A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
Szerző: Kiss Éva
Általában a szülők hajlanak arra, hogy túlkezeljék a lázat, még akár fel is ébresztik az alvó gyereket, hogy lázcsillapítót adjanak be neki. A szerzők nem határoznak meg egy adott testhőmérsékletet, amikor már mindenképpen szükséges megkezdeni a lázcsillapítást. A gyermek viselkedését kell figyelni, és lázcsillapítás legfontosabb oka az legyen, hogy a gyerek közérzete javuljon – ajánlják. Ami a legfiatalabbakat illeti: veszélyes mértékű és azonnali orvosi ellátást is igényel a láz akkor, ha a három hónaposnál fiatalabb csecsemőknél 38 fokos vagy azt meghaladja, a 3-6 hónapos csecsemők esetében 39 fokos vagy annál is magasabb. Vészhelyzetté is válhat A kiugróan magas láz illetve az elhúzódó lázas állapot, ártalmas is lehet az emberi szervezetre. A gyors pulzus, a fokozott alapanyagcsere megterhelheti a szívet, különösen, ha az egyébként sem teljesen egészséges. Az idegrendszerre is hatással lehet, extrém esetben eszméletvesztést, delíriumot, lázálmokat vagy kómát, különösen csecsemőknél pedig lázgörcsöt is okozhat.
A csecsemő lázának csillapítását 38 fok fölött kell megkezdeni, ennél alacsonyabb testhőmérséklet nem minősül láznak. 37-38 fok között csak hőemelkedésről beszélünk, ebben az esetben akkor szükséges lázcsillapító használata, ha a babát nagyon megviseli az emelkedett testhőmérséklet. Cikkünkből kiderül, milyen esetekben szükséges csillapítani a csecsemő lázát, és melyek erre a legmegfelelőbb módszerek. Mikor csillapítsuk a csecsemő lázát? A csecsemő lázát mérhetjük (korától függően) végbélben, hónalj- és térdhajlatban. A végbélben kapott értékből fél fokot le kell vonni. Használható még fülbe dugható digitális hőmérő is. A csecsemő lázát – ha a hőemelkedés nem viseli meg – 38 fok fölött szükséges csillapítani, szem előtt tartva azt, hogy a láz mindig valamilyen rendellenesség, többnyire fertőzés tünete. Láz esetén a kórokozók könnyebben elpusztíthatók. A csecsemő lázának csillapítása történhet fizikálisan, ennek egyik típusa a hűtőfürdő. Kezdetben a víz legyen körülbelül 37 fokos, majd hideg víz hozzáadásával fokozatosan hűtsük 22 fokig.
A nagyon magas, 41Celsius fok fölötti láz pedig már az emberi sejtekre is károsan hathat. Gyermekkorban viszonylag gyakori a lázgörcs. Tünetei emlékeztetnek az epilepsziára: sápadtság, a száj elkékülése, az izmok megfeszülése és rángatózás jelzi. Legfeljebb percekig tart csupán, és szerencsére legtöbbször nem jár káros következményekkel, de nagyon ijesztő. A lázcsillapítás módjai Ha szükség van rá, a láz csillapítása történhet gyógyszeresen, illetve hagyományos, fizikális úton: langyos vizes hűtőfürdővel vagy prizniccel, vagyis törzs- illetve teljes testes borogatással. Hűtőfürdőhöz kellemes hőmérsékletű fürdővizet készítünk, majd a vizet fokozatosan hűtjük le 31°C-ra (langyosra). 38, 5-39°C esetében törzsborogatás, 39°C felett a teljes test borogatása javasolt, "állott vizes", szoba-hőmérsékletű vizes törölközővel, lepedővel. A szakemberek figyelmeztetnek arra is, hogy akár szükséges lázcsillapítás, akár nem, arra mindenképpen vigyázni kell, hogy a lázas szervezet fokozott folyadékszükségletét pótoljuk, vízzel, gyógyteával, levessel, mivel a dehidráció adott esetben nagyobb bajt okozhat, mint maga a láz.