Járok Rám Szabott Utakon
Ez az ábrázolás 313 – a milánói ediktum – után vált gyakoribbá, amikor már nem gúnyolták a kivégzőeszközön ábrázolt, legyőzöttnek látszó Jézust. (Sajnos napjainkban ismét előfordul a kereszt vagy a feszület meggyalázása). A feszület tehát nem más, mint a kereszt és rajta a halott Krisztus teste, a corpus. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a keresztek és a feszületek kereszténység előtti megjelenését. Arról már sokszor írtunk, hogy az egyistenhit több helyen virágzott a vallások egyik leggyakoribb változataként. Az is érthető, hogy az "egyistenhit" személye a különböző népeknél más és más volt. Mivel a magyarság eredete egyértelműen Belső-Ázsiába vezethető vissza, így az ott élő nagyobb birodalmak vallásai hatottak a magyarságra is. A legegyszerűbb a kör alakba foglalt kereszt volt, amely minden valószínűség szerint napszimbólum lehetett. Nagyon korai megjelenésű a szvasztika vagy "gamadion", amely Indiából és Kínából is ismert díszítőelem, szintén napjel. Ezt használták föl az újkorban bizonyos pártok saját szimbólumnak, amit horogkeresztnek neveznek.
Közmondás(ok): Mindenkinek megvan a maga keresztje: mindenkinek vannak súlyos gondjai, nyomasztó problémái. Szóösszetétel(ek): 1. keresztajtó; keresztalak; keresztárok; keresztászok; keresztátmérő; keresztbarázda; keresztborda; keresztcsap; keresztcsatorna; keresztér; keresztfájás; keresztjel; keresztforma; kereszthullám; keresztlépés; keresztpánt; keresztrakás; keresztrúd; keresztvágány; keresztvarrás; keresztvitorla; keresztvivő; keresztvölgy; 2. érdemkereszt; fakereszt; fonálkereszt; hajszálkereszt; horogkereszt; lovagkereszt; nyilaskereszt; sírkereszt; vízkereszt; vöröskereszt.
Ennek a betűnek fogalomértéke: szer. A szer szógyökünk az egyik legjelentősebb ősi gyök, jelentősége sajnos napjainkra szinte teljesen háttérbe szorult, de többek között a szer-elem, a szer-etet gyöke, őseink szerint a világ alapritmusának meghatározója. A kettős kereszt tehát egy olyan jel, ami hordozza magában a világ legnagyobb bölcsességét. Hisz ha felbontjuk ezt a jelet, akkor látjuk, hogy tartalmazza a földön fellelhető legnagyobb bölcsességet, a hármas világ alaptörvényét. Ez a törvény pedig a következő: A szeretet és Isten, egy!
Plutarkhosz szerint a kereszthalálra ítéltek kivégzésük eszközét maguknak kellett vinni; a keresztnek csak a vízszintes szárát, a patibulumot. A hitelességet a torinói lepel egyértelműen alátámasztja. A patibulum önmagában mintegy fél mázsát nyomott. A függőleges gerenda – a stipes – már föl volt állítva a vesztőhelyen. Az elítéltet a földön szögezték föl a patibulumra a tenyerén (vagy a kéztőcsontok közötti részen), majd kötéllel emelték föl a már álló stipesre. Kutatások szerint lábtartót (sedile) és ülőkét (suppedaneum) nem használtak Jézus megfeszítésénél, ezért viszonylag hamar kilehelte lelkét. A kereszt tehát olyan jelkép, amelyik minden formájában az emberiség reményét, az örök életet hordozza. A föltámadt Krisztus ábrázolásain a Megváltó kezében hosszú nyelű zászló látható, rajta kereszt. E jelben fölemelkedhet hazánk is, legyőzve ellenségeit. Hankó Ildikó
A karaktertáblákban ISO/IEC 8859-2: a közép-európai betűket és írásjeleket tartalmazó szabvány ASCII és 852-es kódlap m v sz A kereszt ( †, †, U+ 2020 (8224)) és a kettőskereszt ( ‡, ‡, U+2021 (8225)) tipográfiai szimbólumok. Használata [ szerkesztés] Lábjegyzetek jelölésére használják, második és harmadik lábjegyzet-hivatkozásként. Előttük a csillag (*), utána általában bekezdésjel (¶) vagy függőleges vonalak (||) következnek. Használatuk következetlen: az utóbbi két jel a korai modern tipográfiában sem volt még jelen. A szerző által használt, felső indexben lévő számoktól eltérően általában a szerkesztő megjegyzéseit jelölik így. Mivel a krisztusi keresztet is jelképezi, bizonyos esetekben egy elhunyt személy neve előtt (esetleg után), illetve halálozási dátumok előtt is használatos. Ezen jelentése miatt nem tanácsos élő emberre vonatkozó lábjegyzet jelölésére használni; elhunytak közül pedig csak keresztény vagy keresztény kultúrkörbe tartozó embereknél használjuk. Nem tévesztendő össze a keresztjel a ┼ (U+253C) keretrajzoló jellel.
A felhasznált arany, ezüst és drágakő a pogányok számára is értéket jelentett, amivel a kereszt "szégyenfa" jellegét igyekeztek eltörölni, egyben utaltak a megváltás árára is. Az idő múlásával a kereszt jelképhordozó értelmezése okán sajátos formákat vett fel, amivel igen apró szimbólumokkal ugyan, de jelezték az üzenetet a hívek számára. Néhány példa: a jeruzsálemi kereszt Jézus öt szent sebére utal; a máltai kereszt nyolc csúcsa a nyolc boldogságra; görög kereszt, Jakab-kereszt, csengős kereszt, kerék kereszt, latin kereszt, lóherés kereszt, pápai kereszt, péterkereszt, rózsakereszt, zarándokkereszt és sok más üzenetet hordozó Krisztus-jel. A liturgiában az oltár Krisztus keresztjének megjelenítője. A liturgikus tárgyakon és ruhákon szebbnél szebb keresztek jelennek meg. A XII. század óta a kettős kereszt főpapi jelvény, a hármas a pápai hatalom hármasságára utal, a körmeneti kereszt hosszú nyél csúcsán emelkedik a magasba, ez fejezi ki a körmeneti közösség összetartozását. Nagypénteken a római Colosseumnál tartott, a pápa által vezetett keresztút során nagy szerepe van a körmeneti keresztnek.
Hasonlóan a ǂ (U+01C2) jel sem egyezik meg a kettőskeresztjellel. Időnként az összeadásjellel helyettesítik elavult karakterkódolás használatakor. Vasúti menetrendekben a keresztjel gyakran a vasárnapok és ünnepnapok jelentést hordozza. Kereszt és kettőskereszt jelek különböző betűcsaládokban. Megfigyelhető a stilizált és nem stilizált változatok közti különbség.
Kérjük, adj meg egy létező email címet
Székelyvécke kápolnája csúcsán látható kettős keresztről küldjek Nektek néhány gondolatot boldog 2017-es évet kívánva: A kettős keresztnek a titkát nem ismerik, sajnos sokan. A titkot csak a rovásírással lehetséges megfejteni! A magyar ősvalláshoz kötődik. A kettős kereszt a rovás ábécé "gy" betűjele volt, s mint ilyen, a magyar ősvallás tanításainak is legfőbb, legintőbb jele. Az ősi rovásjeleknek nem csak hang, de fogalomértékei is voltak. Néha nem is egy, hanem több. A rovás gy-nek, vagyis a kettős keresztnek a fogalomértéke: egy. Érdekes, hogy vajon egy nyilvánvalóan három vonalból álló jelnek, miért pont egy a fogalomértéke? Aki kicsit is jártas a magyar mondavilágban annak ismerős szám kell hogy legyen a három. De a keleti tanítások (Hinduizmus, Buddhizmus) is mindig hármas világról beszélnek. A rovás gy, vagyis a kettős kereszt pedig egyben három jel, amik egymásból, egymásra épülnek. Ha egy vonalat eltávolítunk, egy rovás i-betűt kapunk, aminek fogalomértéke: Isten Ha még egyet, marad egy egyenes vonal, ami az sz-betű volt őseink ábécéjében.
Ma már csak a kettős kereszt maradt belőle címerünkben, de emléke ma is él, és lelkiismeret vizsgálatra késztet. Forrás:Varga Géza: A magyarság jelképei Papp Gábor értelmezése szerint a rovásírásban a Gy betű egy kettős kereszt, szokás volt a mássalhangzók elé E hangot mondani: EGY. Az EGY elfogadott jelentése a régi magyar nyelvben: szent, vagyis Magyar Szent Föld, ha hozzávesszük a hármas halmot a rendezett államhatalom jelképeként értelmezve, s ekkor a rajta lévő Szent Korona azt mutatja, hogy ez királyság államformában valósul meg.