Járok Rám Szabott Utakon
A felolvasás örömjáték voltára is van bizonyíték: Malacka visításba hajló beszédhangsúlya, például amikor Kanga a magát Zsebibabának álcázó, víztől irtózó kis disznót megfürdeti, vagy Zsebibaba sikkantgatása, amikor elsodorja a víz, kivételesen jó pillanata ennek a Micimackó-feldolgozásnak. Ám mintha a hangoskönyv közhangulat-felelőse Füles lenne. Lemondó, kedvező fordulatokban kételkedő lénye azt sejteti, itt bizony emberrel van dolgunk, nem szamárral, és levonhatjuk a következtetést: Alföldi felnőttmeseként olvassa A. A. Milne Micimackóját. Mindebben komoly igazolásunk van, hiszen nem először értelmezi ekképp, több mint tíz évvel ezelőtt egy 26 perces kisfilm tette nyilvánvalóvá, hogyan vélekedik a rendező Alföldi a mese valódi célközönségéről. A Nagy Könyvolvasást népszerűsítő programsorozatának alkotó résztvevőjeként sajátos nézőpontot választott, amikor egy rövidfilm keretében a Micimackómesevilágát jelentősen átértelmezte: a Pagony lakóit öregek otthonába költöztette, és a meseszereplők nevére hallgató idős embereket enyhébb esetben habókos, máskor rángó arcizmú, zaklatott idegzetű roncsként ábrázolta.
És azóta is ott lakik. " A felvételt ráadásul 2017-ben elhunyt Panka kutyája emlékének ajánlja. Nem ezek a konkrét tények mondatják velem, hogy Alföldi Micimackójának klímáját finom melankólia járja át. Hanem a hangszerelés. Alföldi kamarazenekarként működteti orgánumát. A szöveg számára kotta, amelyet érzékeny muzikalitással szólaltat meg. Fontosak az átkötések, levegővételek, szünetek, gyorsítások-lassítások, a betétversek spontán éneklése, a hangmagassággal-mélységgel való tudatos játék. Amikor mézvadász mackónk a történet legelején leesik a fáról, Alföldi képes a hangjával a zuhanás élményét érzékeltetni. Ahogy képes valamennyi figurának hús-vér személyiséget kölcsönözni. Ez eddig rajta kívül csak egyvalakinek sikerült. Hangoskönyvben a Micimackó eddig legnépszerűbb formában Eszenyi Enikő hangján szólalt meg (1999). (Két előzményről tudok: az 1970-es "bakeliten" csak részletek hangzanak el, Gábor Miklós a mesélő, a szerepeket Mensáros Lászlótól Domján Editig szintén nagy színészek alakítják.
Ha erre ráérzünk, akkor meghalljuk benne az emlékezés barna moll hangnemét. Alföldi Micimackója rekviem Panka kutyáért, aki a Százholdas Pagony legújabb lakója lett. Róbert Gida és plüssállatai alföldis párbeszédeiből kihallani a gazdi és a hűséges eb dialógusát, a keseredés vágy hangját, hogy akit szerettünk, örökre életben tartsuk. Móra Könyvkiadó, Hungaroton, 2018, 3270 Ft
Ő maga Róbert Gidát alakította, aki a sajnálatra méltó horda orvosaként igyekezett koordinálni a kilátástalan életű öregek vegetálását. Ki-kiszólt a kreált kerettörténetből, hogy Milne-ről vagy a könyv születéséről–sikeréről–utóéletéről tájékoztassa a nézőt, de a legtöbbet mégis azzal árulta el, hogy az író és fia, Christopher Robin kegyetlen viszonyáról is beszélt ("Apám elvette tőlem a nevemet"), vagy azzal, amikor a Pagony lakóiról megjegyezte, hogy "állatok, ha egyáltalán állatok", akik csak kóvályognak, és egyedül érzik magukat idillikusnak nem mondható világukban. A Micimackó újraértelmezése nem példa nélküli, mondhatni, hódít az "új szemszögből láttatás", csak 2017–2018-ban két film látott napvilágot (Barátom, Róbert Gida [R. Marc Forster]; Viszlát, Christopher Robin [r. Simon Curtis]), amely az együgyű, kedves medvebocs meséjének keletkezéstörténetére helyezte a hangsúlyt, és ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a valódi Róbert Gida szenvedése árán vált világhírűvé a történet.