Járok Rám Szabott Utakon
(XI. 20. végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére Nftv. 24. § (3) Ha a felsőoktatási intézmény köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, szociális, sport vagy más feladat ellátására intézményt, szervezeti egységet hoz létre, az ott foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. Miniszteri rendeleti szint: Mt., Kjt. alatt is alkalmazandó: • 22/2009. (IX. 30. ) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszédegyes kérdéseiről szóló 2009. törvény végrehajtásáról • 2/2004. (I. 15. ) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól • 33/2013. (VIII. ) NGM rendeleta 2014. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről Csak Kjt. hatálya alatt: • 2/1993. ) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről 4.
A fideszesek ugyanis eredetileg is így akarták, csupán elszúrták a kodifikációt - válaszolta kérdésünkre Z. Kárpát Dániel, a bizottság jobbikos elnöke. Kósa Lajos a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta, a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel is egyeztetett és a javaslat csak a munkaerőpiac szűk szegmensére, 10-15 százalékára, az egyenlőtelen munkaterhelés mellett dolgozókra vonatkozik. Az eredeti törvényjavaslathoz képest voltak elmozdulások – hangoztatta. A szakszervezetek kérésére került bele a javaslatba, hogy a munkaidőkeret egyről három évre emeléséhez üzemi tanácsi megállapodás szükséges – részletezte. Hozzátette: az előterjesztés megfelel az uniós irányelveknek, hiszen azok 416 óra túlmunkát tesznek lehetővé. Kósa Lajos úgy értékelt, a kollektív szerződés és a munkavállalóval történő megállapodás kettős biztosítékot és erős alkupozíciót jelent. Kitért arra is: a törvényjavaslat azon részét senki nem kifogásolta, amely minimális szolgáltatási díj bevezetésével biztosítja, hogy a kölcsönzött munkavállalók megkapják a mindenkori minimálbért.
További szabály, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania. A munkaidőkeret továbbra is az eredeti javaslatban szereplő 36 hónap, vagyis 3 év lesz. A magyar állami hírügynökség beszámolója szerint Kósa Lajos az ülésen azt mondta, az vezérelte a törvényjavaslat benyújtásakor, hogy ott, ahol munkaszervezési eszközökkel hatékonyságjavulást lehet elérni, tegyék lehetővé, hogy többletmunkával többet keressenek az emberek, ha akarnak. De ez a rendelkezés a munkaerőpiac csak kis szegmensére, az egyenlőtlen munkaterhelés mellett dolgozókra vonatkozik – mutatott rá. A képviselő a bizottság előtt több szóbeli módosító javaslatot is tett. Ekkor került bele a szövegbe az önként vállalt túlmunka kifejezés is. Szóban tett javaslatot a politikus arra is, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával módosíthatja.
Elegáns megoldás: PTE KSZ-e: "A releváns jogszabályok nem részei a KSZ-nek, azonban a munkavállalók jogai és kötelezettségei könnyebb megismerése érdekében szerződő felek megállapodnak, hogy a KSZ-t a hivatkozott szabályokkal egységes szerkezetben jelenítik meg" 3. KSZ-ek a normák rendszerében Kjt. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. Mt. 13. § E törvény alkalmazásában munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak a 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata. Nftv. 3. melléklet 2. A foglalkoztatási követelményrendszer Nftv. 104. § (2) Azokat a kérdéseket, amelyeket e törvény alapján a foglalkoztatási követelményrendszerben kell szabályozni, a felsőoktatási intézmény kollektív szerződése is szabályozhatja. (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) Törvényi szint: • Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [Mt. ]
hatálybalépését követően közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni. Záró rendelkezések 16. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba. 17. § E törvény a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelvének (2003. november 4. ) való megfelelést szolgálja. * A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke Magyar Közlöny (forrá)
PPT - Kollektív szerződéskötési lehetőségek a felsőoktatás területén PowerPoint Presentation - ID:6532244 Skip this Video Loading SlideShow in 5 Seconds.. Kollektív szerződéskötési lehetőségek a felsőoktatás területén PowerPoint Presentation Download Presentation Kollektív szerződéskötési lehetőségek a felsőoktatás területén 80 Views Kollektív szerződéskötési lehetőségek a felsőoktatás területén. 2014. szeptember 18. Dr. Bérces Kamilla. 1. Felsőoktatási intézményrendszer. 2. Mi a KSZ-ek funkciója? Kettős természet ű: megállapodás + norma Célja: - jogszabály végrehajtása - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Presentation Transcript Kollektív szerződéskötésilehetőségek afelsőoktatás területén 2014. Bérces Kamilla 1. Felsőoktatási intézményrendszer 2. Mi a KSZ-ek funkciója? Kettős természetű: megállapodás + norma Célja: - jogszabály végrehajtása - ahol felhatalmazás van rá: önálló szabályozás - munkáltatói és foglalkoztatotti érdekek egyensúlya NEM kézikönyv!
(2) Az Mt. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A munkáltató nyilvántartja a) a 92. § (2) bekezdés, b) a 99. § (3) bekezdés, c) a 109. § (2) bekezdés, d) a 135. § (3)–(4) bekezdés szerinti megállapodásokat. " 11. 135. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezése j) a 113–121. §-ban, k) a 122. § (3) bekezdésében, l) a 123. § (6) bekezdésében, m) a 124. §-ban, n) a 125. §-ban, o) a 126. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, p) a 127. § (5) bekezdésében, r) a 128–133. §-ban s) a 135. § (3) bekezdés második fordulatában foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el. (3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. " 12. 165. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: "(3) A 94.
A Parlament Törvényalkotási Bizottsága ma tárgyalta a rabszolgatörvény módosító indítványát. Jakab Péter jobbikos képviselő szerint a tervezet nem a magyar dolgozókat védi, majd széttépte a fideszes javaslatot. Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, "önként vállalt túlmunkát" csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval – tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány. A Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor (mindhárman Fidesz) által jegyzett, a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott indítvány azt is tartalmazza, hogy kollektív szerződés esetén 300 óra a rendkívüli munkaidő, azaz az önként vállalt túlmunka, további 100 órát pedig csak szintén a munkaadó és a munkavállaló írásbeli megállapodása esetén lehetséges. A bizottság kormánypárti tagjai által kezdeményezett módosítással azt is beírnák a munka törvénykönyvébe, hogy a megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául.