Járok Rám Szabott Utakon
2. Száraz száj Ha a nyálmirigyek nem termelnek elegendő nyálat, a szánk száraz marad, ez pedig szintén rossz leheletet okozhat. Ez leggyakrabban gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik, de az életkor előrehaladtával, vagy diabétesz, stroke, esetleg autoimmun betegségek kísérőtüneteként is előfordulhat. A több víz fogyasztása enyhítheti a panaszokat, illetve nem árt egy kivizsgálás, ha huzamos ideig fennállnak a panaszok. 3. Citrusfélék fogyasztása A narancs, citrom, lime nagy mennyiségű cukrot tartalmaz, ez pedig remek táptalaj a szájban élő baktériumok számára. A citrusfélék ráadásul nagyon savasak, amely a fogzománcot gyengítheti, így a cukron elszaporodó baktériumok fogbetegséget okozhatnak. Ugyanez igaz bármilyen magas cukortartalmú ételre, nemcsak az édességekre, a gyümölcsökre is. A gyakori fogmosás segít megelőzni a fogszuvasodást, és a rossz leheletet is száműzi. 4. A mandula gödröcskéibe szorult ételmaradék A mandulák úgynevezett zsebekkel rendelkeznek. Ezekben a zsebekben nem csak a kórokozók gyűlhetnek össze, mandulagyulladást okozva, hanem az ételmaradékok is.
Kanada és Amerika millió dolláros üzletágat, Ázsia pedig státuszszimbólumot csinált a péniszre hajazó kagylóból. Egy hongkongi étteremben így választhatod ki, hogy nyolcvan-, vagy épp csak negyvenezer forintnyi falloszkagylóra vágysz aznap: (kép:wikimedia) Ezek után gondolhatjátok, mekkora a boldogság, mikor a hajnalban kelő, és órákon át a parton vadászó kagylóbányászok, kihúznak egy hatalmas, vastag falloszt a homokból. Mert bizony a kukikagylók a tengerparti homok mélyén élnek, és csak egy egy apró lyuk árulkodik róluk a felszínen, ezért egészen sajátos módszerrel kell őket begyűjteni. Egy jó fogásért gyakran órákon át kell hajnalok hajnalán a homokot fürkészve, kóvályogni a parton, és minden apró lyuknál "lefúrni" egy spéci eszközzel. Ezt mélyen le kell dugni a lyuk körül a talajba, és kihúzni vele egy nagy adag homokot, és ha szerencséd van, abban ott figyel a méretes fallosz forma kincs, ami még guszta módon vizet is spriccel, mintha csak pisilne. Imádnám ezzel tölteni a reggeleimet.
A pikkelysömörös betegek egyharmadánál alakulhat ki pszoriázisos artritisz (ízületi gyulladás), amely ízületi elváltozásokhoz, hosszú távon akár mozgássérüléshez is vezethet. A pikkelysömör kellemetlen tünetei megnehezítik az életet. Fotó: Shutterstock A pikkelysömör lelki tünetei Bár (nem lehet elégszer kiemelni! ), a betegség nem fertőz (közös fürdés, strandolás, bőrérintkezés során sem lehet elkapni), a bőrtünetek riasztóak, és sokakban ellenérzést, akár undort keltenek. A pikkelysömörrel küzdő betegek így legtöbbször kerülik az olyan helyzeteket, ahol az érintett testrészeiket fedetlenül láthatják, sokan a szégyenérzet miatt magukba fordulnak, társas kapcsolataik beszűkülnek. Bár a leggyakrabban 15 és 35 éves kor között üti fel a fejét, gyerekkorban is megjelenhet, s a kicsiknél szintén önértékelési zavarok forrása lehet, mert a pszoriázisos óvodás/iskolás könnyen gúnyolódások céltáblájává válhat. A testszerte megjelenő elváltozások az öltözködést is megnehezítik, mert egyes anyagok (például gyapjú, vagy más sprődebb textilek) és a szűk ruházat vagy cipő kidörzsölhetik az amúgy is rendkívül sérülékeny bőrfelületet.
Attól függően, hogy milyen súlyos és milyen jellegű elváltozások érintik az egyes betegeket, sokféle eljárás vehető igénybe, melyekből a teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhányat. Az enyhe, jól lokalizálható esetek tüneti kezeléséhez intenzíven hidratátó, gyulladáscsökkentő ( sokszor szteroidos) krémeket írnak elő – utóbbiak bár sokszor gyors enyhülést hoznak, később esősebb fellángolást idézhetnek elő, és egyébként sem minden kételytől mentes orvosi alkalmazásuk. Újabban a szteroidos krémeket D-vitamin-analógokkal (D-vitaminhoz hasonló szerekkel) is kiegészítik, nagyon jó hatékonysággal alkalmazva ezeket a készítményeket. A középsúlyos eseteknél a fototerápia is hatékony: elfogadható mértékű, bár rövid állapotjavulást okoz. Az alkalmazott UV sugarak hullámhosszától függően többféle változata érhető el ennek ( 8-10 héten át tartó) a kezelési módnak is. A pikkelysömör fototerápiás kezelése Fotó: Shutterstock A jól lokalizált, plakk típusú pikkelysömör kezelésére lézeres kezelést is sikerrel alkalmaztak már hazánkban is, a kísérletek során ez a terápia hatékonyabbnak bizonyult a korábbi fényterápiás kezelésekhez képest is.
A mandulakő pedig rossz leheletet és folyamatos torokfájást okozhat. Ennek megszüntetése nem egyszerű feladat, fül-orr-gégész szakorvos szükséges hozzá. 5. Légúti fertőzés Arcüreggyulladás, régóta húzódó bakteriális légúti fertőzés is okozhat rossz leheletet. Nem árt orvoshoz fordulni ezekkel a panaszokkal, illetve az arcüreg átöblítése fiziológiás sóoldattal nem csak a rossz leheletet, de a náthát is megszüntetheti. 6. Krónikus reflux Aki krónikus refluxszal él, gyakran tapasztalhatja a rossz leheletet, mikor a gyomorból a gázok és az emésztetlen étel visszajut a nyelőcsőbe. A gyomorszájnál található izom nem zár megfelelően ennél a problémánál, ez okozza a panaszokat. Nemcsak a rossz lehelet miatt kell a refluxszal orvoshoz fordulni, hanem a nyelőcső károsodásának elkerülése végett is. 7. Ketogén diéta A diabéteszhez hasonlóan a ketogén diéta is acetonos leheletet okoz. Ilyenkor olyan a száj szaga, mint a körömlakklemosóé. A ketonokat a máj termeli, miközben a test a zsírt energiává alakítja.
Több mint egy évtizede már, hogy október 29-e a pikkelysömör világnapja. A súlyos testi és lelki tüneteket okozó betegség okai a genetikában és az életmódban egyaránt keresendők, és bár gyógyíthatatlan, tünetei ma már jól kordában tarthatók. Egy biztos: a világszerte mintegy 125 millió főt érintő pikkelysömör mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A világnap szervezői szeretnék felhívni a figyelmet a betegségre és az azzal együtt élőkre, továbbá információátadással kívánják támogatni, hogy a lehetséges kezelési módokhoz mind többen hozzáférjenek. A világnap apropóján, de nem csak annak okán jártunk utána, mit érdemes tudni erről a kórról. A pikkelysömör okai A pikkelysömör egy bonyolult mechanizmus által kialakuló összetett, részben örökletes, részben a környezeti hatások által kiváltott betegség, mely elsősorban riasztó bőrtüneteivel hívja fel magára a figyelmet. A kórnak több fajtája ismert, melyek mindegyike eltérő kezelési módot igényel. Ahhoz, hogy a betegség megjelenjen, a genetikai meghatározottságú hajlam mellett környezeti kiváltó faktorra is szükség van.